Bejelentés



Régi Pénzek, Bankjegyek, Numizmatika
Minden ami fizetőeszköz

MENÜ








TÖRVÉNYEK




1867. évi XII. törvénycikk


1867. évi XVI. törvénycikk


1868. évi VII. törvénycikk


1869. évi XII. törvénycikk


1878. évi VI. törvénycikk


1879. évi XXVIV. törvénycikk


1881. évi VII. törvénycikk


1885. évi XII. törvénycikk


1891. évi XXII. törvénycikk


1892. évi XII. törvénycikk


1895. évi LI. törvénycikk


1899. évi XXXII. törvénycikk


1907. évi XLVII. törvénycikk


1912. évi XX. törvénycikk


1918. évi VII. törvénycikk


1925. évi XXXV. törvénycikk







1867. évi. XII. törvénycikk


a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről


66. § A kereskedelemmel szoros kapcsolatban áll a pénzrendszernek (Münzwesen) és általános pénzlábnak megállapitása is. Nemcsak kivánatos tehát, hanem mindenik fél érdekében szükséges is, hogy mind a pénzrendszer, mind a pénzláb a kötendő vámszövetséghez tartozandó országokban egyenlő legyen. Ugyanezért a vám- és kereskedelmi szövetség megkötése alkalmával, a pénzrendszer és pénzláb fölött is szükséges leend, az 59. és 61. § értelmében, egyezkedés utján intézkedni. Ha pedig az igy megállapitott intézkedések megváltoztatása vagy uj pénzrendszernek és pénzlábnak megállapitása utóbb szükségesnek vagy czélszerünek mutatkoznék, ez a két ministerium kölcsönös egyetértésével s a két országgyülés helybenhagyásával fog történni. Magában értetődik, hogy a pénzverésre és kibocsátásra nézve a magyar király fejedelmi jogai teljes épségökben fenmaradnak.










1867. évi XVI. törvénycikk


a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről


XII. CZIKK Az ausztriai érték, míg törvényesen meg nem változtattatik, közös érték marad; azonban mind a két törvényhozó testnek az arany érték behozatalára nézve egyforma előterjesztések fognak mielőbb tétetni, miben a párisi pénzértekezlet elvei lehetőleg érvényre lesznek emelendők.

Szabadságában áll mind a két félnek 10 krajczáros és azon alóli váltópénzt is veretni, mely a másik államterületen is a forgalomba fel fog vétettetni. E váltópénz finomsági tartalma és súlya, valamint a mindenik fél által veretendő összeg mennyisége iránt a két ministerium közt egyetértés lesz eszközlendő.












1868. évi VII. törvénycikk


a magyar kir. pénzverdékben veretendő pénzek alakja, belértéke és súlya iránt


Az 1867-diki XII. törvényczik 66-dik és az ugyanazon évi XVI. törvénycikk 12-ik szakaszai folytán: a magy. kir. pénzverdékben veretendő pénzek alakjára, belértékére és sulyára nézve rendeltetik:

1. § A pénzverés alapjául az 500 grammal egyenlő pénzfont szolgál, mely a pénzsúly egységét képezi, és 1000 szemerre, vagy 10,000 aszra osztatik föl. - A pénzek finomsági tartalma a súly ezredrészével fejeztetik ki.

2. § A magyar kir. pénzverdékben ezuttal következő pénznemek veretendők:
  • aranyak,
  • ezüst 1 forintosok,
  • ezüst 20 krajczárosok,
  • ezüst 10 krajczárosok,
  • réz 4 krajczárosok,
  • réz 1 krajczárosok.


  • 3. § Az arany átmérője ezentul is 19. 75 millimeter, finomsági tartalma 986 1/9 ezredrész, súlya pedig 815 25/201 parány (Richtpfennig) lesz. A képlapon (avers) Ő Felségének egész alakja koronázási öltönyben, a hátlapon pedig (revers) Magyarország czimere és az évszám lesz. A körirat következő: Ferencz József, ausztriai császár, Magyarország apostoli királya.

    4. § Az egyforintos átmérője ezentul is 29 millimeter lesz, finomsági tartalma 900 ezredrész, súlya pedig 2/81 pénzfont. A képlapon Ő Felsége mellképe, a hátlapon pedig Magyarország czimere, az évszám és a pénz neve 1. F. látható. A körirat az aranyéval azonos. A sima kerületbe, mélyített betűkkel, következő felirat vágatik be: Bizalmam az Ősi Erényben.

    5. § A húszkrajczáros átmérője 21 millimeter, finomsági tartalma 500 ezredrész; 375 darab egy font tiszta ezüstöt tartalmaz és 187. 5 darab egy fontos nyom. A képlapon Ő Felsége mellképe lesz, a 4. §-ban foglalt körirattal; a hátlapon e körirat: Magyar királyi váltópénz, közepében 20 krajczár, alatta az évszám.

    6. § A tizkrajczáros átmérője 18 millimeter, finomsága 400 ezredrész: 750 darab egy font tiszta ezüstöt tartalmaz és 300 darab egy fontot nyom. A jelvények épen azok, melyek a 20 krajczároson láthatók, azon különbséggel, hogy a hátlap közepében 20 kajczár helyett 10 krajczár tétetik.

    7. § A négykrajczáros átmérője 27 millimeter, súlya 2/75 pénzfont lesz ezentul is. A képlapon a magyar czimer látható ezen körirattal: Magy. kir. váltópénz; a hátlapon pedig tölgykoszorúban a 4 szám és alatt az évszám.

    8. § Az egykrajczáros átmérője 19 millimeter, súlya 1/150 pénzfont. A kép és hátlap a négykrajczároséval egyenlő, csakhogy a 4 szám helyett 1 szám áll.

    9. § Mindennemü pénzen megjelöltetik a pénzverde, honnan kikerült, még pedig KB. jelenti Körmöczbányát, a GyF. Gyula-Fehérvárt.

    10. § Ő Felsége többi országai pénzügyministeriumával létesített egyezmény folytán, a 12 millió forintot tevő 10 krajczáros pénzjegyek helyett épen annyi fém váltópénz tétetik forgalomba, melyből 3 millió 6 százezer Magyarországra esik. Ezen magyar váltópénz 3 millió 3 százezer forintig ezüstben, 3 százezer forintig pedig rézben veretik.

    11. § Az 1867:XV. törvénycikk 5-ik §-a az államjegyek és váltópénzjegyek összes forgalmát háromszáz tizenkét millióban állapitván meg: a mely arányban a 10 krajczáros papirpénzjegyek, a fém váltópénzekkel kicserélés folytán, a forgalomban kevesbednek, azon arányban fognak államjegyekkel pótoltatni, akként, hogy az összes 10 krajczáros papir váltópénz bevonása után az összes államjegyek forgalma a háromszáz tizenkét milliót meg ne haladja.

    12. § Minthogy a papir váltópénz azon része, mely a forgalom által elenyészett, beváltás alá nem kerül, az innen eredő és a beváltáskor mutatkozandó haszon Magyarország és Ő Felsége többi királyságai és országai közt akkép fog felosztatni, hogy abból az elsőt 30%, az utóbbit pedig 70% illesse.

    13. § Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyi minister bizatik meg.












    1869. évi XII. törvénycikk


    az 1868:VII. törvénycikk bővitése, illetőleg módositása iránt


    Az 1867:XVI. törvénycikkben foglalt vám- és kereskedelmi szövetség XII. czikke értelmében az arany pénzláb behozatalát előkészitőleg, egyszersmind pedig, hogy az 1868:XXX. tc. 62. és 64. §-ai érvényre jussanak, a következők rendeltetnek:

    1. § Az 1868:VII. tc. 2-ik §-ában megnevezett pénznemeken kivül még 10 frank értékü 4 forintos, és 20 frank értékü 8 forintos aranyok is veretendők.

    2. § A 10 (tiz) frankos arany átmérője 19 milliméter, finomsági tartalma 0,900, azaz kilenczszáz ezredrész, sulya 1/155 pénzfont, karimája rovátkos. A képlapra Ő Felsége mellképe jő ezen körirattal: "Ferencz József I. K. A. Cs. és M. H. S. D. O. Ap. kir.", azaz: "Isten kegyelméből ausztriai császár és Magyar-, Horvát-, Slavon-, Dalmát-Országok apostoli királya"; a hátlapra Magyarország czimere, egyesitve Horvát-, Slavon- és Dalmátország, valamint Erdély czimereivel ezen körirattal: "Magyar királyság". A czimer baloldalán 4 frt., jobboldalára 10 fr., alul pedig az évszám.

    3. § A 20 (husz) frankos arany átmérője 21 millimeter, finomsági tartalma 0,900, azaz kilenczszáz ezredrész, sulya 2/155 pénzfont, karimája rovátkos. A jelvények és körirat ugyanaz, mi a 10 frkos aranyon, azon különbséggel, hogy a hátlapra 8 frt és 20 fr. jő.

    4. § A tiz és husz frankos aranyok akkép veretendők, hogy azoknak akár sulyánál, akár finomsági tartalmánál két ezredrészt túlhaladó eltérés a többletben vagy kevesebbletben elő ne forduljon.

    5. § Az 1868:VII. tc. 3. és 4. §-ai úgy módosittatnak, hogy az azokon emlitett arany- és egyforintos ezüst pénznemeken Magyarország czimere helyébe Magyar-, Horvát-, Szlavon-, Dalmátországok és Erdély czimere tétessék, a czimlap, hátlap és a körirat ugyanaz lesz, melyet e törvény 2-ik §-a rendel.

    6. § Ugyancsak az emlitett törvénycikk 5. §-ában foglalt következő szavak: "Magyar királyi váltópénz" helyett: "Váltópénz", fölül a magyar korona teendő.

    7. § Ő Felsége többi országai pénzügyministeriumával létesitett egyezmény folytán a forgalomban levő régi 26 millió forintnyi összeget tevő hat pengő krajczáros ezüst váltópénzek a forgalomból bevonatnak, és helyettök az 1868-ik évi VII. törvénycikk és jelen törvény rendelete szerint 10 és 20 krajczáros ezüst váltópénzek veretnek. A veretendő uj 10 és 20 krajczáros ezüst váltópénzeknek összege azonban a forgalomból valóban bevonandó régi hat pengő-krajczárosok összegét semmiesetre nem haladhatják meg. Ezen bevonást és veretést Magyarország 30, Ő Felsége többi királyságai és országai 70 száztóli arányban fogják véghez vinni.

    8. § A 10 frank értékü 4 forintos és a 20 frank értékü 8 forintos aranyoknak elfogadási értéke, az arany pénzláb behozataláig, szabad egyezkedéstől függ.

    9. § Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.












    1878. évi VI. törvénycikk


    a réz-váltópénz szaporitásáról


    A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával, a forgalomban levő rézváltópénz mennyiségének szaporitása végett a következő egyezséget megköthesse.

    1. § A monarchia két fele közt fennálló vám- és kereskedelmi szövetség XII. czikke alapján a rézváltópénz szaporitása kölcsönös egyetértéssel 500,000 forintban oly módon állapittatik meg, hogy ebből 10,000 forint félkrajczáros és 490,000 forint egy krajczáros darabokban lesz kiverendő.

    2. § A veretés Magyarországban 30, ő Felsége többi királyságai és országaiban 70 száztóli arányban fog véghez vitetni.












    1879. évi XXIV. törvénycikk


    félkrajczáros váltópénz vezetéséről


    1. § Az 1868-iki VII. tc. 2. §-ában fölsorolt pénznemek közé, az 1878-iki VI. tc. értelmében, a félkrajczáros rézváltópénz is felvétetik.

    2. § A félkrajczáros súlya 1/600 kilogramm, átmérője 17 milliméter, képlapjára Magyarországnak, az 1869:XII. tc. 2. §-a szerint bővített czímere és "Magyar királyi váltópénz" körirat, hátlapjára tölgykoszorúban 5/10 szám és az évszám veretendő.

    3. § Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.












    1881. évi VII. törvénycikk


    a réz-váltópénz szaporitásáról


    A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy Ő Felsége többi országainak és tartományainak kormányával, a forgalomban lévő réz-váltópénz mennyiségének szaporitása végett, a következő egyezséget megköthesse:

    1. § A monarchia két állama közt fennálló vám- és kereskedelmi szövetség (1878:XX. törvénycikk) XII. czikke alapján a réz-váltópénz szaporitása kölcsönös egyetértéssel 1. 500,000 forintban állapittatik meg, oly módon, hogy ebből 30,000 forint fél krajczáros és 1. 470,000 forint egy krajczáros darabokban lesz kiverendő.

    2. § A veretés Magyarországban 30, Ő Felsége többi királyságai és országaiban 70 száztóli arányban fog eszközöltetni.












    1885. évi XII. törvénycikk


    a réz-váltópénz szaporitásáról


    A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával, a forgalomban levő réz-váltópénz mennyiségének szaporitása végett, a következő egyezséget megköthesse.

    1. § A monarchia két állama közt fennálló vám- és kereskedelmi szövetség (1878:XX. törvénycikk) XII. czikke alapján a réz-váltópénz szaporitása kölcsönös egyetértéssel 2.000,000 forintban állapittatik meg.

    2. § A veretés Magyarországban 30, Ő Felsége többi királyságai és országaiban 70 száztóli arányban fog eszközöltetni.

    3. § Magyarországban a veretés kizárólag csak egykrajczárosokban lesz eszközlendő.












    1891. évi XXII. törvénycikk


    a réz váltópénz szaporitásáról


    A pénzügyi minister felhatalmaztatik, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával, a forgalomban levő réz-váltópénz mennyiségének szaporítása végett, a következő egyezséget megköthesse.

    I. CZIKK A monarchia két állama közt fennálló vám- és kereskedelmi szövetség (1878. évi XX. törvénycikk) XII. czikke alapján a réz-váltópénz szaporitása kölcsönös egyetértéssel 1.000,000 forintban állapittatik meg.

    II. CZIKK A veretés Magyarországban 30, Ő Felsége többi királyságai- és országaiban 70 száztóli arányban fog eszközöltetni.

    III. CZIKK Magyarországban a veretés kizárólag csak egykrajczárosokban lesz eszközlendő.










    1892. évi XVII. törvénycikk


    a koronaérték megállapitásáról


    1. § Az eddigi ausztriai érték helyébe az aranyérték lép, a melynek számitási egysége a korona. A korona száz fillérre oszlik.

    2. § A pénzverés alapsulya a kilogramm és ennek tizedes részei.

    3. § Az értékpénzt képező arany érmék 900 ezredrész arany és 100 ezredrész rezet tartalmazó ötvözetből veretnek. Egy kilogramm ötvözött aranyra 2952 korona, következéskép egy kilogram finom aranyra 3280 korona esik.

    4. § Arany értékpénzül a következő érmék veretendők:

  • a) huszkoronások;
  • b) tizkoronások.
  • Egy kilogramm ötvözött aranyból 147.6 huszkoronás, illetőleg 295.2 tizkoronás, tehát egy kilogramm finom aranyból 164 huszkoronás, illetőleg 328 tizkoronás arany érme veretik. A huszkoronásnak nyers sulya 6.775067, finom sulya 6.09756 gramm, a tizkoronás nyers sulya pedig 3.3875338 és finom sulya 3.04878 gramm.

    5. § Ezeknek az arany érméknek képlapjára Ő Felségének egész alakja koronázási öltönyben és a következő körirat jő: "Ferencz József I. K. A. Cs. és M. H. S. D. O. Ap. kir.", azaz: "Isten kegyelméből ausztriai császár és Magyar-, Horvát-, Szlavon-, Dalmátországok apostoli királya", valamint a veretés évszáma; a hátlapra jő a magyar korona országainak egyesitett czimere czimertartó angyalokkal, ezzel a körirattal: "Magyar királyság", a czimer alá az értékjelzés "20 korona", illetőleg "10 korona". Karimájok sima és a huszkoronás arany érmék karimáján mélyitett betükkel e szavak lesznek: "Bizalmam az ősi erényben". A tizkoronás arany érmék karimáján mélyitett ékitmény fog alkalmaztatni. A lapok pereme emelkedett és sima s azon belül gyöngysor vonul körül. A huszkoronás arany érme átmérője 21 milliméter, a tizkoronásé 19 milliméter lesz.

    6. § Az érmék veretésénél követett eljárás által a finomság és a suly tekintetében a teljes pontosság biztositandó. A mennyiben az egyes érménél teljes pontosság nem érhető el; oly eltérés fölfelé, vagy lefelé meg van engedve, a mely a sulyban két ezredrészt, a finomságban egy ezredrészt nem halad meg.

    7. § A huszkoronás forgalmi sulya 6.74 grammban, a tizkoronásé pedig 3.37 grammban állapittatik meg. Oly arany érmék, a melyek a rendes forgalom folytán megfogynak, de a forgalmi sulyt még elérik, az állami és más közpénztáraknál, valamint a magánforgalomban is minden fizetésnél teljes sulyuakként fogadandók el. Oly arany érmék ellenben, a melyek hosszas forgalom és kopás folytán sulyokból annyit vesztettek, hogy a forgalmi sulyt nem érik többé el, az állam költségére beolvasztás végett bevonatnak. E végből az ily kopott arany érmék minden állami és egyéb közpénztárnál mindig teljes névértékben fogadandók el s a m. kir. központi állampénztár utján a m. kir. pénzverdébe szállitandók. Ha az állami és egyéb közpénztárakhoz oly érmék kerülnek, a melyek sulyokban nem a rendes forgalom folytán, hanem egyébkép fogytak meg; azokat az állami és egyéb közpénztárak a finomsági tartalmuknak megfelelő érték megtéritése ellenében, tekintet nélkül névértékökre, bevonják s a fönnebbiek szerint átveretik.

    8. § Az értékpénzt képező arany érmék az állam számlájára veretnek. Magánosok számlájára is veretnek ily arany érmék, ha a kir. pénzverde nincs az állam részére való veretéssel elfoglalva. A magánosoknak felszámitandó verdedij rendeleti uton állapittatik meg, ez a dij azonban huszkoronások veretése esetén az érték 0.3 százalékát, tizkoronások veretése esetén az érték 0.5 százalékát meg nem haladhatja.

    9. § Az előző §-ok értelmében veretendő arany értékpénzeken kivül az 1868. évi VII. törvénycikk 2., illetőleg 3. §-ának megfelelőleg aranyak kereskedelmi érmékül továbbra is verethetők; ellenben az 1869. évi XII. törvénycikk alapján forgalomba hozott nyolcz- és négyforintos arany érmék többé nem veretnek.

    10. § Az 1868. évi VII., illetőleg az 1869. évi XII. törvénycikk alapján értékpénzül vert ausztriai értékü ezüst egyforintosok a jelen törvény 23. §-a értelmében e tekintetben teendő további rendelkezésig törvényes forgalomban maradnak. Ausztriai értékü ezüst egyforintosok ezentul csak abból az ezüstmennyiségből verhetők, a mely a pénzügyi kormányzat birtokában van, vagy általa pénzverési czélokra már megszereztetett. Ezen kivül ausztriai értékü ezüst értékpénzek többé nem veretnek. A mig az ezüst egyforintosok forgalmon kivül nem helyeztetnek, azok minden fizetésnél, a mely a törvény szerint korona értékben teljesitendő, az állami és egyéb közpénztárak, valamint a magánosok által, az ezüst egyforintost két koronával egyenlőnek véve, - fizetéskép elfogadandók.

    11. § A 4. § értelmében veretendő arany érméken kivül egyelőre következő, koronaértékre szóló érmék veretendők.

  • 1. Ezüst érmék: egykoronások.
  • 2. Nikel érmék:
  • a) huszfilléresek;
  • b) tizfilléresek.
  • 3. Bronz érmék:
  • a) kétfilléresek;
  • b) egyfilléresek.


  • 12. § Az egykoronások 835 ezredrész ezüstöt és 165 ezredrész rezet tartalmazó ötvözetből veretnek. Egy kilogramm ötvözött ezüstből 200 drb egykoronás veretik. Az egykoronás sulya tehát 5 gramm lesz. Az egykoronások veretésénél a törvényszabta suly és finomsági tartalom megtartandó. A mennyiben az egyes érménél teljes pontosság nem érhető el, megengedtetik oly eltérés fölfelé, vagy lefelé, a mely a finomságban 3 ezredrészt, a sulyban 10 ezredrészt nem halad meg.

    13. § Az egykoronások képlapjára Ő Felsége mellképe jő az 5. §-ban foglalt körirattal, a hátlapra a magyar korona és koszoruba foglalva a korona alá az értékjelzés "1 korona" és a veretés évszáma. Az egykoronás karimája sima és rajta mélyitett betükkel e szavak lesznek: "Bizalmam az ősi erényben". Az egykoronások átmérője 23 milliméter lesz.

    14. § Az egykoronások kizárólag az állam számlájára veretnek. Egykoronások egyelőre mindössze 60,000.000 korona összegben veretendők. A kiveretés és forgalombahozatal rendeleti uton megállapitandó határidőkben történik.

    15. § A nikel érmék tiszta nikelből veretnek. Egy kilogramm tiszta nikelből 250 huszfilléres, illetőleg 333 tizfilléres veretendő. A nikel érmék képlapjára jő a magyar korona ezzel a körirattal "Magyar királyi váltópénz" s a veretés évszáma, hátlapjára pedig kalászkoszorúban az értékjelzés: "20 fillér", illetőleg "10 fillér". Karimájok rovátkos. A huszfilléres átmérője 21, a tizfilléresé 19 milliméter lesz.

    16. § A nikel érmék kizárólag az állam számlájára veretnek. Nikel érmék 18,000.000 korona összegig veretendők. Forgalomba hozataluk az ausztriai értékre szóló 20 és 10 krajczáros ezüst váltópénz bevonása mellett történik. Ezeknek az érméknek kiveretése és forgalombahozatala, nemkülönben az ausztriai értékre szóló ezüst váltópénz bevonása rendeleti uton megállapitandó határidőkben történik.

    17. § A bronz érmék ötvözete 95 rész rezet, 4 rész ónt és 1 rész horganyt tartalmaz. Az ötvözet egy kilogrammjából:

  • a) 300 darab kétfilléres, vagy
  • b) 600 darab egy-filléres veretendő. Ezeknek az érméknek képlapja ugyanaz, mint a nikel érméké, a hátlapra pedig kalászkoszoruban a "2" és "1" szám jő. A karima sima lesz. Ezeknek az érméknek átmérője 19, illetőleg 17 milliméterben állapittatik meg.


  • 18. § A bronz érmék kizárólag az állam számlájára veretnek és azok összege 7,800.000 koronát nem haladhat meg. A bronz érmék csak az ausztriai értékü négy-, egy- és félkrajczárosok egyidejü bevonása mellett bocsáthatók forgalomba. A bronz érmék kiveretésének, forgalombahozatalának, valamint az ausztriai értékü réz váltópénz bevonásának határideje rendeleti uton állapittatik meg.

    19. § Az egykoronások s a koronaértékre szóló nikel és bronz érmék minden állami és egyéb közpénztárnál névértékükben fizetésül elfogadtatnak, még pedig az egykoronások korlátlanul, a nikel és bronz érmék tiz koronáig terjedő összegekben. Azon kivül ezek az érmék a váltópénztáraknál kivánatra értékpénz ellenében (4. és 10. §) a rendeleti uton megállapitandó közelebbi módozatok mellett beváltandók lesznek. A magánforgalomban senki sincs kötelezve egykoronásokat ötven korona, a koronaértékre szóló nikel érméket tiz korona, bronz érméket egy korona összegen tul, fizetéskép elfogadni.

    20. § Az előző § határozmányai nem terjednek ki átlyukasztott, meghamisitott, vagy oly érmékre, a melyek sulya máskép, mint a rendes forgalom folytán kevesbedett. Ha az állami vagy egyéb közpénztárakhoz meghamisitott érmék kerülnek, azok azonnal megtérités nélkül bevonandók és a pénzverdébe szállitandók. Ha az állami vagy egyéb közpénztárakhoz oly érmék kerülnek, a melyek sulyban átlyukasztás vagy nem a rendes forgalom folytán, hanem egyébkép fogytak meg, oly jellel látandók el, a mely azokat törvényes forgalomra alkalmatlanokká teszi. Oly ezüst, nikel és bronz érmék, a melyek a hosszas forgalom és a kopás következtében sulyukban vagy felismerhető voltukban nagyobb mérvben szenvedtek, az állami és egyéb közpénztárak által fizetéskép vagy átváltás végett elfogadandók és az állam költségére átveretendők.

    21. § Az 1868. évi VII. tv., illetőleg 1869. évi XII. tv., 1870. évi XXIV. tv., 1878. évi VI., 1879. évi XXIV., 1881. évi VII., 1885. évi XII., 1891. évi XXII. törvénycikkek alapján kibocsátott és ausztriai értékre szóló ezüst és réz váltópénz mindaddig forgalomban marad, a mig bevonása iránt intézkedés nem tétetik. Ez az intézkedés, kapcsolatban a jelen törvény végrehajtására vonatkozó intézkedésekkel, rendeleti uton történik. Ugyancsak rendeleti uton lesz megállapitandó az a véghatáridő, a melynek lejártáig a váltópénz az állami pénztárak által beváltandó. A véghatárideig be nem cserélt pénzekért az állam semmiféle megtéritéssel sem tartozik. Ezek az érmék bevonásukig és pedig a huszkrajczárosokat negyven, a tiz krajczárosokat husz, a négykrajczáros réz érméket nyolcz, az egy krajczárosokat két, a félkrajczárosokat egy fillérrel számitva, elfogadandók, még pedig:

  • a) állami pénztáraknál fizetéskép 5 frtig, illetőleg 10 koronáig, beváltásként a beváltó-pénztáraknál korlátlanul;
  • b) a magánforgalomban fizetéskép az ezüstváltópénz 2 frtig, illetőleg 4 koronáig, a réz váltópénz 50 krig, illetőleg 1 koronáig.


  • 22. § Az ausztriai értékre szóló papirpénzjegyek mindaddig a mig forgalmon kivül nem helyeztetnek, minden fizetésnél, a mely a törvény szerint koronaértékben teljesitendő; az állami és egyéb közpénztárak, valamint a magánosok részéről fizetéskép elfogadandók, még pedig olykép, hogy névértékük minden forintja két koronával számittassék.

    23. § A koronaértékben való közkötelező számitás behozatalát, kapcsolatban ezzel az általános érmeforgalom viszonyait és az uj értéknek (1. §) a jogviszonyokra való alkalmazását, a jelen törvény alapján forgalomban meghagyott ausztriai értékü ezüst forintosokra, s az államjegyek bevonására, a papirpénzforgalom rendezésére, valamint a készfizetések felvételére vonatkozó intézkedéseket külön törvények fogják szabályozni. Már a jelen törvény hatálybaléptétől kezdve minden fizetés, a mely ausztriai értékben - még pedig akár érczpénzben, akár nem abban - teljesitendő, a fizetésre kötelezett fél tetszése szerint koronaértékbeli arany érmékben is teljesithető olykép; hogy a huszkoronás arany érme tiz osztrák értékü forinttal, a tizkoronás arany érme pedig öt ausztriai értékü forinttal számitandó. Ugyanez a rendelkezés kiterjed az egykoronásokra s a koronaértékre szóló nikel és bronz érmékre is, figyelemmel azoknak a jelen törvény 19. §-ában megállapitott fizetési erejére; még pedig olyképen, hogy az egykoronás ötven, a huszfilléres tiz, a két filléres egy, az egyfilléres fél ausztriai értékü krajczárral számitandó.

    24. § Jelen törvény hatályba lépésének idejét a ministerium rendeleti uton állapitja meg; az 1878. évi XX., s illetőleg az 1887. évi XXIV. törvénycikkekkel beczikkelyezett vám- és kereskedelmi szövetség tartama alatt azonban csak a mellett a feltétel mellett léptethető életbe: ha a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok törvényhozása a jelen törvénynyel a pénzrendszer és pénzláb tekintetében azonos rendelkezéseket tartalmazó törvényt hozott.

    25. § Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.










    1895. évi LI. törvénycikk



    egy millió egy-koronásnak az ezredéves ünnepélyek alkalmára való veretése tárgyában


    1. § Az 1892. évi XVII. törvénycikk 14. §-a, illetőleg az 1892. évi XVIII. törvénycikk IX. czikke szerint a magyar korona országaiban veretendő 60.000,000 egy-koronásból egy millió a 2. §-ban meghatározott külső kiállitással veretendő.

    2. § A jelen törvény alapján veretendő egy-koronások képlapjára Ő Felségének a szent István koronájával és palástjával ellátott mellképe jő a következő körirattal: "Az ezeréves Magyarország emlékére 1896.", továbbá az értékjelzés: "1 korona", a hátlapra Árpád vezér lovasalakja a magyarok bejövetelét jelző kisérő csoportozattal. Egyebekben az 1892. évi XVII. törvénycikknek az egy-koronásokra vonatkozó összes határozmányai alkalmazandók.

    3. § A veretés és forgalomba hozatal iránt, a mely utóbbi 1896-ban foganatositandó, a pénzügyminister rendeleti uton intézkedik.

    4. § Jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba, és végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.












    1899. évi XXXII. törvénycikk


    a koronaérték megállapitásáról szóló 1892:XVII. tc. kiegészitéséről


    1. § Az 1892. évi XVII. törvénycikk 11. §-a értelmében veretendő érméken kivül öt-koronás ezüstérmék is veretendők.

    2. § Az öt-koronások 900 ezredrész ezüstöt és 100 ezredrész rezet tartalmazó ötvözetből veretnek. Egy kilogram ötvözölt ezüstből 41 2/3 darab öt-koronás veretik. Az öt-koronás sulya tehát 24 gramm lesz. Az öt-koronások veretésénél a törvényszabta suly és finomsági tartalom megtartandó. A mennyiben az egyes érméknél teljes pontosság nem érhető el, megengedtetik oly eltérés fölfelé, vagy lefelé. a mely a finomságban 3 ezredrészt, a sulyban 5 ezredrészt nem halad meg.

    3. § Az öt-koronások képlapjára Ő Felsége mellképe jő az 1892. évi XVII. törvénycikk 5. §-ában foglalt körirattal, a hátlapra lebegő angyalok által tartva a magyar korona, a korona alá koszoruba foglalva az értékjelzés: 5 korona és a veretés évszáma. Az öt-koronás karimája sima és rajta mélyitett betükkel e szavak lesznek; Bizalmam az ősi erényben. Az öt-koronás átmérője 36 milliméter lesz.

    4. § Az öt-koronások kizárólag az állam számlájára veretnek. Egyelőre mindössze 19. 200,000 korona öt-koronás veretendő. A veretésre és forgalombahozatalra vonatkozó határidők rendeleti uton állapittatnak meg.

    5. § Az 1892. évi XVII. t. -czikk 19. §-ában az egykoronásokra vonatkozó rendelkezések az öt-koronásokra és kiterjednek azzal a módositással, hogy a magánforgalomban senki sincs kötelezve öt-koronásokat 250 korona összegen tul fizetéskép elfogadni. Az ugyane törvénycikk 20. §-ában foglalt és az egy-koronásokra vonatkozó rendelkezések az öt-koronásokra is szólnak. Az 1892. évi XVII. törvénycikk 23. §-ának rendelkezései az öt-koronásokra is alkalmazandók. Ehhez képest minden fizetés, a mely ausztriai értékben - még pedig akár ércpénzben, akár nem abban - teljesitendő, a fizetésre kötelezett fél tetszése szerint, figyelemmel azonban az öt-koronásoknak fönnebb megállapitott fizetési erejére, a jelen törvény életbeléptétől fogva öt-koronásokban is teljesithető, olyképen, hogy az öt-koronás ausztriai értékü 2 forint 50 krajczárral számitandó.

    6. § Jelen törvény hatályba lépésének idejét a ministerium rendeleti uton állapitja meg; az 1892-ik évi XVIII. törvénycikkel az ország törvényei közé iktatott, az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződés hatályának tartama alatt azonban csak a mellett a feltétel mellett léptethető életbe, ha az öt-koronás érmék veretése iránt a magyar korona országainak kormánya a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával megfelelő szerződést köt.

    7. § Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.












    1907. évi XLVII. törvénycikk


    a koronaérték megállapitásáról szóló 1892. évi XVII. törvénycikk további kiegészitéséről


    1. § Az 1892. évi XVII. törvénycikk 4. §-a értelmében veretendő husz- és tiz-koronás arany értékérméken kivül száz-koronás arany értékérmék is veretendők. Egy kilogramm ötvözött aranyból 29.52 száz-koronás, tehát egy kilogramm finom aranyból 32.8 száz-koronás arany érme veretik. A száz-koronások nyers sulya e szerint 33.8753387 gramm, finom sulya pedig 30.4878048 gramm lesz. A mennyiben az egyes érménél teljes pontosság nem érhető el, oly eltérés fölfelé, vagy lefelé meg van engedve, a mely ugy a sulyban, mint a finomságban egy ezredrészt nem halad meg. A száz-koronás átmérője 37 milliméter lesz, forgalmi sulya pedig 33.8 grammban állapittatik meg. A száz-koronásoknak magánosok számlájára való veretésére nézve megállapitandó verdedij a husz-koronások veretésére nézve érvényes százalékos verdedij legmagasabb mértékét meghaladhatja. Minden egyéb tekintetben a koronaérték megállapitásáról szóló 1892. évi XVII. törvénycikknek az arany értékérmékre vonatkozó rendelkezései a száz-koronás arany értékérmékre is megfelelően alkalmazandók.

    2. § A jelen törvény hatálybaléptétől 1908. junius 8-ig terjedő időtartam alatt veretésre kerülő száz-koronások képlapjára Ő Felsége mellképe jő az 1892. évi XVII. törvénycikk 5. §-ában foglalt körirattal, valamint a veretés évszáma; a hátlapra jő Ő Felségének megkoronáztatását ábrázoló csoportozat ezzel a körirattal: "Megkoronáztatásának negyvenedik évfordulójára" és folytatólag 1867-1907. évszámok; a rajz alá az értékjelzés; "100 korona". Karimájok sima és rajta mélyitett betükkel e szavak lesznek: "Bizalmam az ősi erényben." A lapok pereme emelkedett és sima és azon belül gyöngysor vonul körül. A fönnebb megállapitott időtartamon tul veretésre kerülő száz-koronások külalakja tekintetében az előző § határozatai irányadók.

    3. § Az 1899. évi XXXII. törvénycikk alapján vert 19,200.000 K öt-koronás ezüst érmén felül további 19,200. 000 K öt-koronás ezüst érme veretendő. A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy ezekből az érmékből 1,500.000 K öt-koronás ezüst érmét az 1908. évi junius hó 8-áig terjedő idő alatt kibocsátandó száz-koronás arany értékérmékre nézve a 2. §-ban megállapitotthoz hasonló külső kiállitással verethessen. Egyebekben az 1899. évi XXXII. törvénycikk határozatai ezekre az ezüst érmékre is változatlanul érvényesek.

    4. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe; az 1892. évi XVIII. törvénycikkel az ország törvényei közé iktatott, az érme. és pénzrendszerre vonatkozó szerződés hatályának tartama alatt azonban csak a mellett a feltétel mellett léptethető életbe, ha a száz-koronás arany értékérmék veretése és az öt-koronás ezüst érmék további veretése iránt a magyar szent korona országainak kormánya a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával megfelelő szerződést köt.

    A törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.












    1912. évi XX. törvénycikk



    egyes pénzforgalmi eszközök szaporitásáról



    1. § Az egykoronás és ötkoronás érméken kivül kétkoronás ezüst érmék is veretendők.

    2. § A kétkoronások 835 ezredrész ezüstöt és 165 ezredrész rezet tartalmazó ötvözetből veretnek. Egy kilogramm ötvözött ezüstből 100 darab kétkoronás veretik. A kétkoronás sulya tehát 10 gramm lesz. A kétkoronások veretésénél a törvényszabta suly és finomsági tartalom megtartandó. A mennyiben az egyes érménél teljes pontosság nem érhető el, megengedtetik oly eltérés fölfelé vagy lefelé, a mely a finomságban három ezredrészt, a sulyban tiz ezredrészt nem halad meg.

    3. § A kétkoronások képlapjára Ő Felsége mellképe jő az 1892. évi XVII. törvénycikk 5. §-ában foglalt körirattal, a hátlapra lebegő angyalok által tartva a magyar korona, a korona alá koszoruba foglalva az értékjelzés: "2 korona" és a veretés évszáma. A kétkoronások karimája sima és rajta mélyitett betükkel e szavak lesznek: "Bizalmam az ősi erényben." A kétkoronások átmérője 27 milliméter lesz.

    4. § A kétkoronások kizárólag az állam számlájára veretnek. Egyelőre mindössze 15.000,000 korona névértékü kétkoronás veretendő. A veretésre és forgalombahozatalra vonatkozó határidők rendeleti uton állapittatnak meg.

    5. § Egyebekben az egykoronásokra vonatkozó törvényes rendelkezések a kétkoronásokra is alkalmazandók.

    6. § Az 1892. évi XVII. törvénycikk 14. §-a alapján vert 60.000,000 korona egykoronás ezüst érmén felül további 30.000,000 korona egykoronás ezüst érme veretendő. Az idézett törvénynek az egykoronásokra vonatkozó határozatai az egykoronás ezüst érmék fölemelt mennyiségére is változatlanul érvényesek.

    7. § A magyar szent korona országainak egész területén a kereskedők és iparosok a közönséggel szemben csak a koronaértékben való számitást használhatják. Tilos ennélfogva más, mint a koronaértékben való számitás használata ajánlatokban, számlákban, jegyzékekben, számadásokban, árjegyzékekben, hirdetésekben és a nyilvánosságnak szánt egyéb közleményekben, továbbá kirakatokban, üzlethelyiségekben, kiállitásokon, vásárokon és hasonló alkalmakkor. A ki a tilalom ellen vét, kihágást követ el és az illetékes kir. járásbiróság által 200 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

    8. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe; az 1-6. §-okban foglalt rendelkezések azonban az érme- és pénzrendszerre vonatkozó és az 1892. évi XVIII. törvénycikkel az ország törvényei közé iktatott, az 1911. évi XVIII. törvénycikk 8. §-a alapján meghosszabbitott szerződés hatályának tartama alatt csak a mellett a feltétel mellett léptethetők életbe, ha a kétkoronás ezüst érmék veretése és az egykoronás ezüst érmék további veretése iránt a magyar szent korona országainak kormánya a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával megfelelő szerződést köt. A törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.












    1918. évi VII. törvénycikk


    a koronaérték megállapításáról szóló 1892. évi XVII. törvénycikk, továbbá az ennek kiegészítéséről szóló 1899. évi XXXII. és 1907. évi XLVII. törvénycikk, valamint az egyes pénzforgalmi eszközök szaporításáról szóló 1912. évi XX. törvénycikk némely intézkedésének módosításáról


    1. § A koronaérték megállapításáról szóló 1892. évi XVII. törvénycikk 5. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: "Ezeknek az arany értékérméknek képlapjára a király Ő Felségének egész alakja koronázási öltönyben és a következő körirat jő: "Károly I. K. A. Cs. és M. II. Sz. D. Áp. Kir.", ami rövidítések nélkül ezt jelenti: "Károly Isten Kegyelméből Ausztria Császára és Magyarország s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok Apostoli Királya", valamit a veretés évszáma, a hátlapra jő a magyar szent korona országainak egyesített címere pajzstartó angyalokkal, ezzel a körirattal: "Magyar királyság", a címer alá az értékjelzés "20 korona", illetőleg "10 korona". Karimájuk sima és a húsz-koronás arany érmék karimáján mélyített betűkkel e szavak lesznek: "Harcban és békében a nemzettel a hazáért". A tíz-koronás arany érmék karimáján mélyített ékítmény fog alkalmaztatni. A lapok pereme emelkedett és sima s azon belül gyöngysor vonul körül. A húsz-koronás arany érme átmérője 21 milliméter, a tíz-koronásé 19 milliméter lesz".

    2. § A jelen törvény 1. §-ának rendelkezései megfelelően alkalmazandók a koronaérték megállapításáról szóló 1892. évi XVII. törvénycikk további kiegészítése tárgyában alkotott 1907. évi XLVII. törvénycikk 1. § alapján veretendő száz-koronás arany értékérmékre is.

    3. § A koronaérték megállapításáról szóló 1892. évi XVII. törvénycikk 13. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: "Az egy-koronások képlapjára a király Ő Felsége mellképe jön a jelen törvény (1918. évi VII. törvénycikk) 1. §-ában foglalt körirattal, a hátlapra a magyar szent korona és koszorúba foglalva a korona alá az értékjelzés "1 korona" és a veretés évszáma. Az egy-koronás karimája sima és rajta mélyített betűkkel e szavak lesznek: "Harcban és békében a nemzettel a hazáért". Az egy-koronások átmérője 23 milliméter lesz".

    4. § A koronaérték megállapításáról szóló 1892. évi XVII. törvénycikk kiegészítése tárgyában alkotott 1899. évi XXXII. törvénycikk 3. § helyébe a következő rendelkezések lépnek: "Az öt-koronások képlapjára a király Ő Felsége mellképe jő a jelen törvény (1918. évi VII. törvénycikk) 1. §-ában foglalt körirattal, a hátlapra lebegő angyalok által tartva a magyar szent korona, a korona alá koszorúba foglalva az értékjelzés: "5 korona" és a veretés évszáma. Az öt-koronás karimája sima és rajta mélyített betűkkel e szavak lesznek: "Harcban és békében a nemzettel a hazáért". Az öt-koronás átmérője 36 milliméter lesz."

    5. § Az egyes pénzforgalmi eszközök szaporításáról szóló 1912:XX. törvénycikk 3. § helyébe a következő rendelkezések lépnek: "A két-koronások képlapjára a király Ő Felsége mellképe jő a jelen törvény (1918. évi VII. törvénycikk) 1. §-ában foglalt körirattal, a hátlapra lebegő angyalok által tartva a magyar szent korona, a korona alá koszorúba foglalva az értékjelzés: "2 korona" és a veretés évszáma. A két-koronások karimája sima és rajta mélyített betűkkel e szavak lesznek: "Harcban és békében a nemzettel a hazáért." A két-koronások átmérője 27 milliméter lesz."

    6. § Ez a törvény a jelenleg forgalomban levő arany és ezüst érmék érvényét nem érinti.

    7. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe és végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg.












    1925. évi XXXV. törvénycikk


    a pengőérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről


    I. FEJEZET


    Érmék értékének, veretésének és az érmeforgalomnak szabályozása


    1. § A koronaérték helyébe új érték lép. Az új érték arany érték. Számolási egysége: a pengő.

    A pengő száz fillérre oszlik.

    2. § A pénzverés alapsúlya a kilogramm és ennek tizedes részei.

    3. § Az értékpénzt alkotó arany érmék 900 ezredrész aranyat és 100 ezredrész rezet tartalmazó ötvözetből veretnek.

    Egy kilogramm ötvözött aranyra 3420 pengő, következéskép egy kilogramm finom aranyra 3800 pengő esik.

    4. § Arany értékpénzül
  • a) húsz-pengős
  • b) tíz-pengős
  • érmék veretnek.

    Egy kilogramm ötvözött aranyból 171 darab húsz-pengős vagy 342 darab tízpengős, tehát egy kilogramm finom aranyból 190 darab húsz-pengős vagy 380 darab tíz-pengős arany érme veretik.

    A húsz-pengős nyerssúlya 5.8479531 gramm, finomsúlya 5.2631578 gramm, a tíz-pengős nyerssúlya 2.9239765 gramm, finomsúlya pedig 2.6315789 gramm.

    5. § Ezeknek az arany érméknek a képlapján Magyarországnak címert tartó angyalokkal és "Magyar Királyság" körirattal ellátott címere és a veretés évszáma, hátlapján pedig virágékesítéssel körülvett "20 PENGŐ" illetőleg a "10 PENGŐ" értékjelzés lesz.

    Karimájuk síma, díszített széllel.

    A lapok pereme emelkedett és azon belül gyöngysor vonul végig.

    A húsz-pengős arany érme átmérője 20 milliméter, a tíz-pengős arany érme átmérője 18 milliméter lesz.

    6. § Az arany érméket oly eljárás szerint kell verni, amely a finomság és a súly tekintetében a teljes pontosságot biztosítja.

    Amennyiben az egyes érménél teljes pontosságot nem lehet elérni, akár felfelé, akár lefelé meg van engedve oly eltérés, amely súlyban két ezredrészt, finomságban egy ezredrészt nem halad meg.

    A húsz-pengős forgalmi súlya 5.82 gramm, a tíz-pengős forgalmi súlya 2.91 gramm.

    Oly arany érméket, amelyek a rendes forgalom folytán megfogytak, de a forgalmi súlyt még elérik, az állami és egyéb közpénztárnál, valamint a magánforgalomban is fizetésül teljes súlyúakként kell elfogadni.

    Oly arany érméket ellenben, amelyek hosszas forgalom és kopás után súlyukból annyit vesztettek, hogy a forgalmi súlyt többé nem érik el, az állam költségére beolvasztás végett be kell vonni. Az ily kopott arany érméket is teljes névértékben kell elfogadni minden állami és egyéb közpénztárnál és a m. kir. állami pénzverőbe kell szállítani.

    Állami vagy egyéb közpénztárhoz került oly arany érméket, amelyek súlyukban nem a rendes forgalom folytán, hanem más ok miatt fogytak meg, a pénztár a finomsági tartalmuknak megfelelő érték megtérítése ellenében - tekintet nélkül névértékükre - bevonja és átveretés végett a m. kir. állami pénzverőbe szállítja.

    7. § Az arany értékérméket mind az állam, mind magánosok számlájára verik. A magánosoknak felszámítandó pénzverési díjat rendelettel a pénzügyminiszter állapítja meg; a pénzverési díj 20 pengős veretése esetén az érték 0.3 százalékát, 10 pengős veretése esetén az érték 0.5 százalékát nem haladhatja meg.

    8. § A koronaértéknek az 1892. évi XVII. és az 1907. évi XLVIII. törvénycikkel megállapított arany érméit többé nem lehet verni.

    9. § A Magyar Nemzeti Bank alapszabályainak 92. Cikke értelmében budapesti főintézeténél aranyrudakat bankjegyekre kívánatra bármikor köteles beváltani az előbbi rendelkezésekben meghatározott pénzláb szerint, amelynek értelmében egy pengő 0.26315789 gramm finom arany.

    10. § A pengőérték arany érméin felül egyelőre következő pengőértékre szóló érméket kell verni:

    ezüstből egy pengőst,

    nem nemesfémből 50, 20, 10, 2 és 1 fillérest.

    Ezüstből és nem nemesfémből érméket csak az állam számlájára vernek.

    11. § Ezüst érmét mindössze 45 millió pengő névértékben lehet veretni.

    Az ezüst érméket 640 ezredrész ezüstöt és 360 ezredrész rezet tartalmazó ötvözetből verik.

    Az egy pengős súlya 5 gramm, átmérője 23 milliméter.

    Az ezüst érméket a törvényszabta súly és finomság megtartásával kell verni. Amennyiben egyes érméknél nem lehet teljes pontosságot elérni, akár felfelé, akár lefelé meg van engedve oly eltérés, amely finomságban öt ezred-, súlyban pedig tíz ezredrészt nem halad meg.

    Az ezüst érmék képlapján Magyarországnak "Magyar Királyság" körirattal ellátott címere és a veretés évszáma, hátlapján pedig virágdíszítéssel ellátott értékjelzés lesz.

    12. § Nem nemesfémből mindössze 30 millió pengő névértékűt lehet verni. Hogy ebből a névértékből a 10. §-ban felsorolt nem nemesfémből való érméknek mindegyikéből mennyit lehet verni, rendelettel a pénzügyminiszter állapítja meg.

    Az 50, 20 és 10 filléres érméket 25 rész nikkelt és 75 rész rezet tartalmazó ötvözetből verik. Az 50 filléres súlya 5 gramm, a 20 filléres súlya 4 gramm, a 10 filléres súlya 3 gramm.

    A 2 és 1 filléres érméket 95 rész rezet, 4 rész ónt és 1 rész cinket tartalmazó ötvözetből verik.

    A jelen §-ban felsorolt érmék külső kiállítását rendelettel a pénzügyminiszter szabályozza.

    13. § Az egy pengős, úgyszintén az 50, 20, 10, 2 és 1 filléres érméket minden állami és egyéb közpénztár fizetéskép névértékben köteles elfogadni, még pedig az egy pengősöket korlátlanul, az 50 filléreseket 20 pengőig, a 20 és 10 filléreseket 10 pengőig, a 2 és 1 filléreseket 2 pengőig terjedő összegekben.

    Attól az időponttól kezdve, amikor a Magyar Nemzeti Bank a készfizetéseket megkezdi, az előbbi bekezdésben felsorolt érméket a váltó pénztárak kívánatra értékpénz (4. §) ellenében beváltják. A beváltás módozatait rendelettel a pénzügyminiszter állapítja meg.

    Magánforgalomban senki sem köteles egy pengősöket 50 pengő, 50 filléreseket 20 pengő, 20 és 10 filléreseket 10 pengő, a 2 és 1 filléreseket pedig 2 pengő összegen felül fizetésül elfogadni.

    14. § Az előbbi § rendelkezései nem terjednek ki átlyukasztott, meghamisított, vagy oly érmékre, amelyek súlya máskép, mint a rendes forgalom következtében kevesbedett.

    Állami vagy más közpénztárhoz került meghamisított érméket megtérítés nélkül azonnal be kell vonni és a m. kir. állami pénzverőbe kell szállítani.

    Állami vagy egyéb közpénztárhoz került oly érméket, amelyek súlyukban átlyukasztás következtében vagy nem a rendes forgalom folytán, hanem más ok miatt fogytak meg, oly jellel kell ellátni, amely az érméket törvényes forgalomra alkalmatlanná teszi.

    Oly érméket, amelyek a hosszas forgalom és kopás következtében súlyukban nagyobb mértékben fogytak meg vagy nehezen ismerhetők fel, állami vagy egyéb közpénztárnál fizetésül vagy átváltásra el kell fogadni és az állam költségén át kell verni.

    15. § Az egy pengős, az 50, 20, 10, 2 és 1 filléres érmék kibocsátása kizárólag a Magyar Nemzeti Bank útján történik. Ezzel kapcsolatban köteles a bank megfelelő címleteket a forgalomból bevonni (Bankalapszabályok 80. Cikke) és a forgalomba hozott érmek teljes ellenértékét az állam javára írni.

    A Magyar Nemzeti Bank pénztárai ezeket az érméket fizetésül ugyanúgy, mint az állami pénztárak (13. §), bankjegyekre átváltás végett pedig korlátlan összegben elfogadják.

    A Magyar Nemzeti Banknak joga van a nála felgyülemlett ily érméket az állam rendelkezésére bocsátani és a rendelkezésre bocsátott érmek névértékével az államnak a banknál vezetett számláját megterhelni, vagy e névérték megtérítését az államtól követelni.

    A jelen § rendelkezéseinek végrehajtása iránt a pénzügyminiszter a bankkal meg fog egyezni.

    16. § A koronaérték arany értékérméi, az 5, 2 és 1 koronás ezüst érmék, a 20, 10, 2 és 1 filléres érmék, úgyszintén az ausztriai érték ezüst egyforintosai 1927. január 1-ével törvényes fizetési eszköz jellegüket elveszik.

    II. FEJEZET


    A pengőértékben való kötelező számítás


    17. § A koronában való kötelező számítás helyébe a 1927. évi január hó 1-től a pengőértékben való kötelező számítás lép.

    Koronának pengőre való átszámításánál 12,500 koronát egy pengőnek kell számítani. Ha ilyen átszámítás törtet eredményez, a fél-fillér vagy ennél nagyobb tört egész fillérnek, a fél-fillérnél kisebb tört pedig nem számíttatik.

    18. § Az 1927. évi január hó 1. napjától kezdve minden állami, törvényhatósági és községi bevételt és kiadást pengőértékben kell megállapítani, úgyszintén minden állami, törvényhatósági és községi pénztár és hivatal számadását ebben az értékben kell vezetni.

    A határvámilleték megszabására és fizetésére fennálló szabályokat ez a rendelkezés nem érinti, a határvámjövedékre vonatkozó számadásokat azonban pengőértékben kell vezetni.

    19. § Az 1927. évi január hó 1. napjától kezdve a külön közhatósági felügyelet alatt álló vagy közcélokat szolgáló testületek, alapítványok, alapok, vagyontömegek, egyesületek és intézetek, továbbá a kereskedelmi törvény szerint kereskedelmi könyvek vezetésére kötelezett kereskedők - ideértve a kereskedelmi társaságokat is - kötelesek könyveiket, számadásaikat (leltárt és mérleget is) és minden egyéb üzleti feljegyzéseiket pengőértékben vezetni. Ez alól a kötelezettség alól indokolt esetben a pénzügyminiszter kivételt engedhet.

    Az előbbi bekezdésben felsoroltak könyveiket, számadásaikat és minden egyéb üzleti feljegyzéseiket már az 1927. évi január hó 1. napja előtt is pengőértékben vezethetik.

    A Magyar Nemzeti Bankra alapszabályai irányadók.

    20. § A fennálló jogszabályokban foglalt és a koronaértékre vonatkozó intézkedéseket az 1927. január hó 1. napjától kezdve a 17. §-ban meghatározott értékarány szerint, amelynek értelmében 12,500 korona egy pengőnek számítandó, pengőértékben megállapítottaknak kell tekinteni.

    A fennálló jogszabályokban foglalt és oly értékre szóló intézkedéseket, amely értéknek aránya a koronaértékhez törvényszerűen meg van állapítva, koronaértékre kell átszámítani és az átszámítás eredményéhez képest a 17. §-ban meghatározott értékarány szerint pengőértékben megállapítottnak kell tekinteni.

    Ahol a fennálló jogszabályok, bírói vagy más hatósági intézkedések pénzösszeget vagy fizetési kötelezettséget aranykorona megjelöléssel állapítanak meg, a nélkül, hogy a papírkoronára átszámítás kulcsát vagy a valóságos aranyban teljesítést szabnák meg, ezeket a pénzösszegeket vagy fizetési kötelezettségeket pengőértékben megállapítottaknak kell tekinteni, még pedig úgy, hogy egy aranykorona 1.1585365 pengőnek számít.

    21. § Az 1927. évi január hó 1. napjától kezdve törvényben, rendeletben vagy más jogszabályban, közhatósági vagy közhivatali intézkedésben, határozatban vagy hirdetményben pénzösszeget csak pengőértékben lehet meghatározni.

    Ez a rendelkezés nem terjed ki azokra az esetekre, amelyekben oly pénzösszegről van szó, amelyet a törvény rendelkezései értelmében valamely meghatározott érmenemben, vagy más, mint pengőértékben kell fizetni, vagy ha annak a minisztérium más, mint pengőértékben való meghatározását külön megengedi.

    22. § Az 1927. évi január hó 1. napjától kezdve minden közokiratban, ideértve a bírói vagy más hatósági határozatot is, még pedig akkor is, ha a határozat alapjául szolgált beadványt vagy keresetlevelet 1927. évi január hó 1. napja előtt adták be, a pénzösszeget pengőértékben kell meghatározni. Az ennek a rendelkezésnek megfelelően pengőértékben meghatározott pénzösszeget azonban a 17. §-ban megállapított értékarány alapulvételével abban az érmenemben vagy értékben is ki kell fejezni, amelyben az eredetileg is kifejezve volt, vagy amelyben a kötelezettséget eredetileg meghatározták.

    Ezek a rendelkezések nem nyernek alkalmazást oly érmenemre, vagy értékre szóló pénzösszegekre, amely érmenemnek, vagy értéknek törvényes aránya a pengőértékhez nincs megállapítva, vagy amely pénzösszeget a törvény rendelkezései értelmében valamely meghatározott érmenemben vagy más értékben, mint a törvényesben kell fizetni.

    III. FEJEZET


    A pengőértéknek a jogviszonyokra való alkalmazásáról


    23. § Ha az 1927. évi január hó 1. napján vagy e nap után keletkezett jogügyletben valamely pénzösszeg a pénzérték megjelölése nélkül van meghatározva, azt pengőértékben meghatározottnak kell tekinteni, kivéve, ha be van bizonyítva, hogy a jogügyletet létesítő fél vagy felek szándéka a jogügylet létesítésekor más pénzérték meghatározására irányult.

    24. § Koronára szóló vagy koronában teljesíthető minden fizetési kötelezettséget az 1927. évi január hó 1. napjától kezdve a 17. §-ban megállapított értékarány szerint pengőértékben kell teljesíteni.

    25. § A m. kir. minisztériumnak az aranyban teljesítendő fizetések tárgyában 950/1923. M. E. sz. alatt kibocsátott és 1923. évi február hó 10. napján életbelépett rendelete hatályban marad.

    Az olyan pénztartozást, amely az 1923. évi február hó 10. napja után keletkezett és amelyet valamely belföldi arany érmében valóságban kell teljesíteni, az adós - választása szerint - a pengőérték arany érméiben is teljesítheti. Az ilyen teljesítésnél 1 aranyforint 2.7580645 pengőnek és 1 aranykorona 1.1585365 pengőnek számít. Ezeket a rendelkezéseket a határvámfizetésekre is alkalmazni kell, tekintet nélkül a fizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára.

    IV. FEJEZET


    Vegyes és átmeneti intézkedések


    26. § Ez a törvény nem érinti az 1921. évi XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződésnek, valamint más nemzetközi megállapodásoknak azokat a rendelkezéseit, amelyek pénztartozások teljesítésének mértékét és módját szabályozzák.

    Nem érinti továbbá ez a törvény azokat a jogszabályokat sem, amelyek értelmében koronára szóló pénztartozásokat átértékelve kell teljesíteni.

    27. § Azt a többletet, amellyel a jelen törvény alapján verendő érmék névértéke előállítási költségüket meghaladja (ú. n. pénzverési nyereség), az államot a Magyar Nemzeti Bankkal szemben terhelő adósság apasztására kell fordítani.

    28. § A Magyar Nemzeti Bank fel van jogosítva, hogy koronaértékre szóló államjegyeket a pengőértékre szóló bankjegyek elkészültéig az 1927. évi január hó 1. napja után is alapszabályai rendelkezéseinek megfelelően kibocsáthasson és forgalomban tarthasson.

    Ezeket az államjegyeket bevonásukig a 17. §-ban megállapított értékarány alapulvételével fizetésül el kell fogadni.

    29. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép életbe. Az I. és a IV. fejezetben foglalt rendelkezéseket a pénzügyminiszter, a II. és a III. fejezetben foglaltakat pedig a minisztérium hajtja végre.




    Forrás:1000 év törvényei






    Ingyen angol - csak most!



    Ingyenes honlapkészítő
    Profi, üzleti honlapkészítő
    Hirdetés   10
    Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

    KÖSZÖNÖM NOÉMI!